HÁLÓZATI VÉTELEZÉS
Érdemes hálózatról is tölteni az energiatárolót?
A hálózati vételezés (tehát az a lehetőség, hogy villamosenergia-tárolóját közvetlenül a hálózatról is töltse, elsősorban akkor, amikor nem termel az erőmű) számottevő bevételi lehetőséget jelenthet, ugyanakkor a rendszerhasználati díjak és a hálózatfejlesztési költségek is komoly tételt képviselnek. Kalkulációnkkal megvizsgáljuk, hogy az adott beruházásban valóban megtérül-e a nagyobb vételezési kapacitás kiépítése.
KALKULÁCIÓ
Optimalizálás
Mivel az RHD a megújuló energiát hasznosító erőművekben csak abban az esetben merül fel, ha a beruházó vételezést is igényel a hálózati engedélyestől (E.On, MVM, Opus, stb.), vagyis kéri, hogy energiatárolóját a hálózatról is tölthesse, fontos üzleti döntés, hogy erre a bevétel-termelő elemre a jelentős RHD-költségek fényében valóban szükség van-e.
Kalkulációnk így segíti Önt abban, hogy elkerüljön egy később esetlegesen feleslegesnek bizonyuló, akár több tízmillió forintba kerülő hálózatfejlesztési költséget.
01. VISSZAFOGOTT VÉTELEZÉSI KAPACITÁS
Néhányan az RHD minimalizálása érdekében – a tárolási kapacitáshoz képest – kisebb vételezési képesség kiépítését tervezik, hogy csökkentsék a hálózati vételezéshez kapcsolódó költségeket.
02. LASSABB TÖLTÉS
A kalkuláció képes megmutatni, hogy ez a megközelítés helyes-e, hiszen napközben – a téli időszak egy részének kivételével – a napelemből is lehet „lassan” tölteni a tárolót, és bizonyos esetekben felesleges – szintén lassan, egész napra szétterítve –a hálózatról is áramot vételezni hozzá.
03. ÉJSZAKAI BETÁROLÁS ÉS REGGELI KITÁROLÁS
Az a taktika, miszerint az éjszaka betárolt áramot reggel kitároljuk – így nem „foglalja” a napelemből származó delejnek szánt helyet a tárolóban –, sajnos körülbelül éppen akkora marzsot hoz, amit nagyjából fel is emészt a vételezési kapacitás kiépítése és fenntartása.
KAPCSOLAT